Csapongó gondolatok

Biztos sokan vannak úgy, hogy idegennek érzik magukat ezen a bolygón. Hallottam és láttam ilyen embereket nyilatkozni erről, de nem tűntek olyan embereknek, akik nem érzik magukat jól a bőrükben, mert aki valahol idegennek érzi magát, az nem érezheti jól magát abban a környezetben, hisz kiközösítik, nem fogadják el, akármennyire is alkalmazkodóképes.
Olykor szomorú vagyok, mert úgy érzem nem vagyok jó semmire. Most is ebben az állapotban vagyok, de ez jó ilyenkor böjtben, mert szeretném, ha a lelkem átalakulna, szebbé válna, megtisztulna gonosz gondolatoktól, káromkodástól, mások megbélyegzésétől és Húsvétra már tiszta lélekkel, békességgel teli élettel ébrednék. Jó volna, ha olyan emberek vennének körül, akik szintén átéreznék bűneik súlyát és változtatni akarnának életükön, ellenben inkább ragaszkodnak az elégedetlenségükhöz, tisztátalanságukhoz. Könnyen beszélek, mert nekem van egy segítőm, aki mindent megenged nekem, viszont ott van világosság angyala is, aki szeret emlékeztetni olyan dolgokra, amelyeket már rég megbocsátott Isten, Jézus Krisztus által.
Most úgy érzem magam, mint egy skizofrén, mert ebből az írásból az jön le, hisz csapongok ide-oda :). Tele van a fejem gondolatokkal. Hatalmas örömet érzek, de mellette ott van az, hogy haza kell menjek, ahol felfordulás vár minden szinten, de bízom az ÚRban, aki megsegít túljutni önmagamon.

A szívemet átadom én.
Ó nézd, leteszek mindent, lábad elé.
Mi nélküled benne volt kár és szemét.
Uram szívemet átadom én.

A szívemet átadom én
Ó nézd, könyörög lelkem új életért
És elhiszem, üdvömért véred elég.
Uram, szívemet átadom én.

Ez mostanában az egyik kedves dal, ami bennem van.